Dr. Nagy Krisztinadiabetológus, nephrológus

Tanulmányok:

1996 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar

Szakvizsgák:

2001 Belgyógyász szakvizsga
2004 Diabetológus minősítő vizsga
2005 Nephrologiai szakvizsga


Tudományos továbbképzések:

2001 GCP Továbbképzés

Tudományos publikációk:

2005- Könyv címe: Magasvérnyomás – betegség és cukorbetegség

Nyelvtudás:

Angol, német

Fő szakterület:

Belgyógyász szakorvos, diabetológus, nephrologus

Munkahelyek:

1997-2000 Uzsoki U. Oktató Kórház III. sz. Belgyógyászat Hypertónia-Nephrológia
2000-2003 Szt. Imre Kórház IV.sz.Belgyógyászat Önálló Diabetológiai részleg
2000- Nemzeti Diabetesz Gondozási Központ Diabetológiai Szakambulancia
2003-Fővárosi Önkormányzat Szt. Imre Kórház I. számú Belgyógyászati O. Nephrológiai Szakambulancia

Diabetológia

A diabetológiai szakrendelésünkön a cukorbetegség kivizsgálásával, gyógyításával, szövődményeinek megelőzésével illetve kezelésével foglalkozik. A cukorbetegség korunk egyik leggyakoribb népbetegsége.
A betegség kezelhető, kezelendő állapot. Szövődményeinek kialakulása és súlyosbodása jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, életkilátásait. A szövődmények (pl. koszorúér-szűkület, vesebetegség, látáskárosodás, végtagi erek szűkülete, stroke, impotencia) kialakulásának megelőzésében, illetve azok súlyosbodásának megakadályozásában alapvető a vércukor, valamint a társuló betegségek (mint pl. a magasvérnyomás-betegség, magas vérzsírok) jellemző értékeinek normális szinten tartása. Ebben nyújt segítséget a vércukor, és az egyéb jellemző értékek önellenőrzése, kontrollálása, illetve a rendszeres megfelelő szakorvosi ellenőrzés, gondozás.
A betegséggel és esetleges szövődményeivel kapcsolatban szükséges szűrő- és kontroll vizsgálatok többsége a Kelen Kórház Kft.-ben elvégezhető. A rendelést belgyógyász-diabetológus-nephrológus szakorvos végzi.

Nephrológia

A nephrológiai szakrendelés során a vesebetegeket fogadjuk, látjuk el tanáccsal, kezeljük. Nephrológusunk egyben diabetológus is.
A vese számos feladat elvégzésében játszik fontos szerepet:
  • salakanyag-kiválasztás
  • folyadék-egyensúly szabályozása
  • ion-háztartás szabályozása
  • savbázis egyensúly szabályozása
  • hormonális szabályozás
  • vérnyomás szabályozás
  • Salakanyag-kiválasztás (a fehérje-anyagcsere nitrogéntartalmú káros, toxikus végtermékeinek kiválasztása)
  • A folyadék-egyensúly szabályozása (víz-visszaszívás, vizelet/vér koncentrálás-higítás)
  • Az ion-háztartás szabályozása (Nátrium, Kálium, Kálcium, Foszfor, Magnézium-anyagcsere)
  • Sav-bázis egyensúly szabályozása 
  • Szerepet játszik a hormonális szabályozásban
  • Erythropoietint termel, ezzel csontvelőre hatva serkenti a vörösvértestek képzését
  • A D-vitamin aktiválás 2. lépése a vesében történik a mellékpajzsmirigy, illetve a vér kálcium és foszfor szintjeinek függvényében, ezzel kulcsszerepet játszik a  csont-anyagcsere szabályozásban
  • Itt bomlik le az Inzulin, mely kulcsfontosságú hormonja a szénhidrát-anyagcsere szabályozásnak, vércukorszint-szabályozásnak
  • Részt vesz  a vérnyomás szabályozásában renint termel, mely érösszehúzódást, vérnyomás emelkedést eredményez a nátrium-visszaszívás és folyadék-visszaszívódás a keringő vértérfogat mennyiségének befolyásolásán keresztül szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában
A vesebetegség  általában alattomosan kezdődik, tünetmentesen alakul ki,  mivel eleinte, akár 10-15 évig sem okoz panaszt, s az első tünetek csak már a vese működésének jelentős károsodásakor (a glomerulus vértisztító képessége 50 ml/perc) jelentkeznek. A vese funkcióinak fokozatos, folyamatos, tartós romlása, csökkenése jellemzi, mely végül az un. végállapotú-veseelégtelenség kialakulását eredményezi a toxikus méreganyagok felszaporodása miatt a többi szerv károsításával.
Leggyakoribb oka: 40 %-ban a cukorbetegség, 27 %-ban a magasvérnyomás-betegség, mivel mind a magasvérnyomás-betegség, mind a cukorbetegség károsítja a vese kis ereit. A vesebetegség kialakulásának egyik korai jele az albuminürítés fokozódása, majd a vese jelentős károsodásakor a fehérjeürítés megjelenése.
A mikroalbuminuria (a 24 óra alatt a vizelettel ürített albumin mennyisége 30 – 300 mg/nap vagy 20 – 200 µg/perc) a vizsgálatok szerint amellett, hogy már a vesebetegség korai szakaszában észlelhető, önálló szív-érrendszeri rizikónak számít. 

A fehérjeürítés fokozódásáról beszélünk, ha a 24 óra alatt a vizelettel ürített fehérje mennyisége meghaladja 200 mg-ot. Jelentős fokú fehérjeürítésről napi 3,5 gramm-ot meghaladó esetben beszélünk, amikor nefrológus javaslatának megfelelő speciális kezelés bevezetése szükséges, mivel a fehérjék a vese szöveteiben lerakódva tovább károsítják azt. A fehérjeürítés fokozódása a vérben lévő fehérjék koncentrációjának, így az albumin koncentrációjának is a csökkenéséhez, fokozott vizenyőképződéshez: bokaödéma, előrehaladt esetben test szerte megjelenő ödéma, valamint tüdőödéma, jelentős vérnyomás-emelkedés, szívelégtelenség kialakulásához, súlyos esetben akár halálhoz vezet.

A szakrendelés során egyik feladatunk a vesefunkció vizsgálata:
  • A szérum kreatinin szintje nem jelzi a kezdeti veseelégtelenséget, sokszor előrehaladt veseelégtelenségben sem tükrözi megfelelően a vesefunkció romlását. Értékét jelentősen befolyásolja az izomtömeg, s így a nem, az életkor, a tápláltság, a fizikai aktivitás. A széles normálérték-referenciatartomány miatt a vesefunkciónak közel felére kell csökkennie, hogy a szérum kreatinin a normál tartomány felső határát meghaladja.
  • A vese működését legjobban a glomerulus vértisztító képesség (glomerulus filtrációs ráta: GFR) jellemzi. Meghatározása a vesebetegség felismerése (és követése) szempontjából kiemelt fontosságú.
  • Normális értéke fiatal felnőtteknél: 90-120 ml/perc. 40 éves kor felett ez évente 1 ml/perccel csökken.

A szakrendelés során másik fontos feladatunk a vesebetegség kezelése, progresszójának csökkentése:
  • Szénhidrát-anyagcsere zavar esetén, különösen a vesebetegség kezdeti stádiumában, a minél tökéletesebb szénhidrát-anyagcserére törekvés (éhomi vércukorszint 4,4-6,7 mmol/l, étkezés után 1,5 órás vércukorszint 4,4-7,5 mmol/l,  HbA1c :  < 7 % ), megfelelő diéta tartása, szénhidrát számolása, mielőbbi inzulin-kezelés bevezetése (legfeljebb bizonyos diabéteszben alkalmazott gyógyszerek használhatók), rendszeres vércukor önkontroll, nephrológiai – diabetológiai szakorvosi gondozás – mely nálunk egyben megoldható, mivel  egyaránt vagyok nephrológus, illetve diabetológus.
  • A vérnyomás 130/80 Hgmm alatt tartása, a vérnyomás megfelelő csökkentése „vese-védő” vérnyomáscsökkentők alkalmazásával.
  • Fehérjebevitel megszorítása (mikroalbuminuriában 0,8, makroalbuminuriában vagy csökkent glomerulus filtráció esetén 0,6 g/testsúlykg/nap), ehhez diétás tanácsadás. Macroalbuminuria esetén a fehérjeürítés gyógyszeres csökkentése.
  • Fontos a folyadékbevitel megfelelő fokozása, illetve súlyos veseelégtelenségben a folyadékbevitel megszorítása. Előrehaladt vesebetegségben a kálium, illetve a foszforbevitel megszorítása, kálcium-bevitel fokozása, vas-pótlás, melyhez egyénre szabott tanácsot adunk.
  • Testsúlyfelesleg csökkentése, lehetőségekhez mérten fizikai aktivitás fokozása, kalóriabevitel mérséklése, ehhez életmódvezetési tanácsok adása.
  • Vérzsírértékek normalizálása, már kialakult veseelégtelenség esetén csak májon át kiválasztódó vérzsírcsökkentő szerek használatával.
  • A szív-érbetegségek, társuló szervkárosodások megelőzésére kis dózisú aszpirin kezelés kezdése.
  • Az esetlegesen kialakuló társbetegségek kezelése, illetve szükség esetén más szakrendelésre továbbirányítása.