Dr. Pál Lászlókardiológus
Tanulmányok:
1986 Semmelweis Orvostudományi Egyetem „Cum Laude”
Szakvizsgák:
1992 Belgyógyászati szakvizsga
1993 Angiológiai tanulmányok (Doppler-ultrahang)
1994 Kardiológia szakvizsga
Tudományos publikációk:
Előadások Hyperlipoproteinémiák és ischaemiás szívbetegség témakörben
Fő szakterület, szakmai tevékenység :
Belgyógyászat, kardiológia
Munkahelyek:
1986-1987 Székesfehérvári Megyei Kórház Belgyógyászat, Központi Ambulancia
1987-1988 Visegrádi Gyógyintézet
1989-1997 BM Központi Kórház Általános Belosztály
1997 BM Központi Kórház Kardiológiai Osztály Adjunktus
1998- Háziorvos, Novartis Pharma Kft. Kardiovaszkuláris Tanácsadó
Kardiológia
Kardiológiai szaktudomány, a szív- és érrendszer, valamint a vérkeringés betegségeivel foglalkozik. Nem csak akkor kell kardiológushoz fordulni, ha panaszok vannak, hanem a mai korszerű szemlélet szerint a betegség megelőzése céljából is. A szív és érrendszeri betegségek száma hazánkban is egyre nő, és sajnos vezető haláloknak számít. A legveszélyeztetettebb réteg a 30-50 éves férfiak, és a menopausa környékén, illetve a menopausa utáni életkorban lévő hölgyek. Kiemelendő rizikó faktorok a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életmód, cukorbetegség, magas koleszterinszint, magas vérnyomás.
A kardiológus szerepe nem csak a vizsgálatok elvégzése és leletek értékelése, hanem hogy rávilágítson ezekre a kockázatos tényezőkre, és megfelelő gyógyszerekkel és életmód tanácsokkal e rizikófaktorokat csökkentse, illetve megszüntesse. Terheléses EKG során (fokozott fizikai terhelés mellett készített EKG és folyamatos vérnyomásmérés) kidolgozható edzés programok nagyban hozzájárulnak, hogy a páciens megszokja és elfogadja a mozgást, és egyben elősegítse a fogyást. A testsúly csökkenése önmagában is normalizálja a vérnyomást, és sokszor a szokásos gyógyszerek is elhagyhatóak. A vérzsírszint emelkedése önálló rizikótényező, amely étkezéssel (állati zsírok bevitelének csökkentése) csak kevéssé befolyásolható. Legújabb kutatások szerint ez egy anyagcserezavar, melynek genetikai háttere van. Legeredményesebb a gyógyszeres kezelés. Emellett nagyon fontos a laboratóriumi ellenőrzés (Se cholesterin, triglicerid) és a nyaki ütőerek belfelszínének ultrahangos vizsgálata. Ez a legegyszerűbben vizsgálható érszakasz, melyen az érelmeszesedés tünetei megjelennek.
Az említett vizsgálatokat, szűrés formájában évente érdemes elvégeztetni (EKG, vérnyomás ellenőrzés, terheléses EKG, labor), ez mindösszesen 45 percet vesz igénybe. Amennyiben a kardiológus bármilyen eltérést talál (magas vérnyomás, szívritmus zavar, hallgatózás során szívzörej) további vizsgálatokat végez, szívultrahang, Holter vizsgálat, amely egy 24 órás folyamatos EKG és vérnyomásmérés, hogy abszolút korrekt diagnózis legyen felállítható a leghatékonyabb terápiával.
A szűrő vizsgálatokon való részvétellel a kardiovaszkuláris betegségek súlyos szövődményei (infarktus, agyvérzés, agyi infarktus) 60%-kal csökkenthetőek.