Nephrológia

A nefrológiai szakrendelés során a vesebetegeket fogadjuk, látjuk el tanáccsal, kezeljük. Nefrológusunk egyben diabetológus is.
A vese számos feladat elvégzésében játszik fontos szerepet:
  • salakanyag-kiválasztás
  • folyadék-egyensúly szabályozása
  • ion-háztartás szabályozása
  • savbázis egyensúly szabályozása
  • hormonális szabályozás
  • vérnyomás szabályozás
  • Salakanyag-kiválasztás (a fehérje-anyagcsere nitrogéntartalmú káros, toxikus végtermékeinek kiválasztása)
  • A folyadék-egyensúly szabályozása (víz-visszaszívás, vizelet/vér koncentrálás-higítás)
  • Az ion-háztartás szabályozása (Nátrium, Kálium, Kálcium, Foszfor, Magnézium-anyagcsere)
  • Sav-bázis egyensúly szabályozása 
  • Szerepet játszik a hormonális szabályozásban
  • Erythropoietint termel, ezzel csontvelőre hatva serkenti a vörösvértestek képzését
  • A D-vitamin aktiválás 2. lépése a vesében történik a mellékpajzsmirigy, ill. a vér kálcium és foszfor szintjeinek függvényében, ezzel kulcsszerepet játszik a  csont-anyagcsere szabályozásban
  • Itt bomlik le az Inzulin, mely kulcsfontosságú hormonja a szénhidrát-anyagcsere szabályozásnak, vércukorszint-szabályozásnak
  • Részt vesz  a vérnyomás szabályozásában renint termel, mely érösszehúzódást, vérnyomás emelkedést eredményez a nátrium-visszaszívás és folyadék-visszaszívódás a keringő vértérfogat mennyiségének befolyásolásán keresztül szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában
A vesebetegség  általában alattomosan kezdődik, tünetmentesen alakul ki,  mivel eleinte, akár 10-15 évig sem okoz panaszt, s az első tünetek csak már a vese működésének jelentős károsodásakor (a glomerulus vértisztító képessége 50 ml/perc) jelentkeznek. A vese funkcióinak fokozatos, folyamatos, tartós romlása, csökkenése jellemzi, mely végül az un. végállapotú-veseelégtelenség kialakulását eredményezi a toxikus méreganyagok felszaporodása miatt a többi szerv károsításával.
Leggyakoribb oka: 40 %-ban a cukorbetegség, 27 %-ban a magasvérnyomás-betegség, mivel mind a magasvérnyomás-betegség, mind a cukorbetegség károsítja a vese kisereit. A vesebetegség kialakulásának egyik korai jele az albuminürítés fokozódása, majd a vese jelentős károsodásakor a fehérjeürítés megjelenése.
A mikroalbuminuria (a 24 óra alatt a vizelettel ürített albumin mennyisége 30 – 300 mg/nap vagy 20 – 200 µg/perc) a vizsgálatok szerint amellett, hogy már a vesebetegség korai szakaszában észlelhető, önálló szív-érrendszeri rizikónak számít. 

A fehérjeürítés fokozódásáról beszélünk, ha a 24 óra alatt a vizelettel ürített fehérje mennyisége meghaladja 200 mg-ot. Jelentős fokú fehérjeürítésről napi 3,5 gram-ot meghaladó esetben beszélünk, amikor nefrológus javaslatának megfelelő speciális kezelés bevezetése szükséges, mivel a fehérjék a vese szöveteiben lerakódva tovább károsítják azt. A fehérjeürítés fokozódása a vérben lévő fehérjék koncentrációjának, így az albumin koncentrációjának is a csökkenéséhez, fokozott vizenyőképződéshez: bokaödéma, előrehaladt esetben testszerte megjelenő ödéma, valamint tüdőödéma, jelentős vérnyomás-emelkedés, szívelégtelenség kialakulásához, súlyos esetben akár halálhoz vezet.

A szakrendelés során egyik feladatunk a vesefunkció vizsgálata:
  • A szérum kreatinin szintje nem jelzi a kezdeti veseelégtelenséget, sokszor előrehaladt veseelégtelenségben sem tükrözi megfelelően a vesefunkció romlását. Értékét jelentősen befolyásolja az izomtömeg, s így a nem, az életkor, a tápláltság, a fizikai aktivitás. A széles normálérték-referenciatartomány miatt a vesefunkciónak közel felére kell csökkennie, hogy a szérum kreatinin a normál tartomány felső határát meghaladja.
  • A vese működését legjobban a glomerulus vértisztító képesség (glomerulus filtrációs ráta: GFR) jellemzi. Meghatározása a vesebetegség felismerése (és követése) szempontjából kiemelt fontosságú.
  • Normális értéke fiatal felnőtteknél: 90-120 ml/perc. 40 éves kor felett ez évente 1 ml/perc-cel csökken.

A szakrendelés során másik fontos feladatunk a vesebetegség kezelése, progresszójának csökkentése:
  • Szénhidrát-anyagcsere zavar esetén, különösen a vesebetegség kezdeti stádiumában, a minél tökéletesebb szénhidrát-anyagcserére törekvés (éhomi vércukorszint 4,4-6,7 mmol/l, étkezés után 1,5 órás vércukorszint 4,4-7,5 mmol/l,  HbA1c :  < 7 % ), megfelelő diéta tartása, szénhidrát számolása, mielőbbi inzulin-kezelés bevezetése (legfeljebb bizonyos diabéteszben alkalmazott gyógyszerek hesználhatók), rendszeres vércukor önkontroll, nefrológiai – diabetológiai szakorvosi gondozás – mely nálunk egyben megoldható, mivel  egyaránt vagyok nefrológus, ill diabetológus.
  • A vérnyomás 130/80 Hgmm alatt tartása, a vérnyomás megfelelő csökkentése „vese-védő” vérnyomáscsökkentők alkalmazásával.
  • Fehérjebevitel megszorítása (mikroalbuminuriában 0,8, makroalbuminuriában vagy csökkent glomerulus filtráció esetén 0,6 g/testsúlykg/nap), ehhez diétás tanácsadás. Macroalbuminuria esetén a fehérjeürítés gyógyszeres csökkentése.
  • Fontos a folyadékbevitel megfelelő fokozása, ill. súlyos veseelégtelenségben a folyadékbevitel megszorítása. Előrehaladt vesebetegségben a kálium, ill. a foszforbevitel megszorítása, kálcium-bevitel fokozása, vas-pótlás, melyhez egyénre szabott tanácsot adunk.
  • Testsúlyfelesleg csökkentése, lehetőségekhez mérten fizikai aktivitás fokozása, kalóriabevitel mérséklése, ehhez életmódvezetési tanácsok adása.
  • Vérzsírértékek normalizálása, már kialakult veseelégtelenség esetén csak májon át kiválasztódó vérzsírcsökkentő szerek használatával.
  • A szív-érbetegségek, társuló szervkárosodások megelőzésére kis dózisú aszpirin kezelés kezdése.
  • Az esetlegesen kialakuló társbetegségek kezelése, ill. szükség esetén más szakrendelésre továbbirányítása.
Dr. Nagy Krisztina
tovább