Aranyér

Az aranyérbetegség kezelésében ma már egyre kisebb helyet kap a műtét, és a hozzákapcsolódó fekvőbetegellátás.
A kezelés lehet konzervatív, gyógyszeres, a szkleroterápia, a Barron-ligatura, kryoterápia, amelyek legtöbbször alkalmanként csupán 5-10 percet vesznek igénybe.
A kezelés után a páciens megszokott életmódját folyathatja, dolgozhat, autóját vezetheti, semmiféle megszorítás nem szükséges. A betegség gyógyítása általában három kezeléssel elérhető. A kiújulási ráta alacsony, szövődmény előfordulása rendkívül ritka. A terápia legtöbbször már az első vizsgálatkor elkezdhető, a panaszok sok esetben szinte azonnal megszűnnek. Emellett az egynapos sebészet keretében lehet kisebb egy-egy szektorra terjedő műtéteket elvégezni.

Sérv

A sérv olyan elváltozás, amely akár már az újszülötteknél jelen lehet, de az élet bármely szakaszában kialakulhat. Többnyire a köldök- vagy lágyéktájon mutatkozó kezdeti tünetet, kitüremkedést azonban sokszor nem veszik komolyan a betegek, holott minél korábban felismerik és operálják a sérvet, annál jobb a gyógyhajlam és sokkal nagyobb az esély arra, hogy később nem újul ki a betegség. A halogatással azonban súlyosbodhat az állapot, esetleg bekövetkezhet az erős fájdalommal, rosszulléttel, a bélelzáródás tüneteivel járó sérvkizáródás, amikor már csak az azonnali műtét mentheti meg az életet.
A szinte népbetegségnek számító sérv egyetlen eredményes  gyógymódja a műtét. Évente mintegy 20 ezer sérvműtétet végeznek el Magyarországon, eredményességüket a kiújulási arány mértéke határozza meg. Az új sebészi technikák alkalmazásával a korábbi 8-20 százalékos kiújulás jelentősen csökkenthető.
Az elmúlt két évtizedben óriási áttörést hozott a korszerű alapanyagból és új szövési technikával készült hálótípusok megjelenése, amelyekkel meg lehet erősíteni, akár pótolni is a hasfalat. Az eljárást számos előnyével az egynapos műtéti technika forradalmasította.  Az új eljárás mellett szól, hogy elhanyagolható a sebfájdalom, könnyebb a gyógyulás, lerövidül a kórházi tartózkodás, a beteg jóval hamarabb válik ismét munkaképessé és a kis metszések kozmetikai szerepe sem lényegtelen.
A háló kiváltotta a korábbi feszülő öltéseket, ezért is nevezik ezt feszülésmentes technikának. A sérvkaput, azaz a hasfal hiányát fedik le a hálóval.

A vénák betegségei

A vénák a test szöveteiből szállítják az elhasznált vért a szív felé. Leggyakrabban az alsó végtag vénái betegszenek meg, amelyek egy felszínes - a bőr alatt futó, és egy mélyben - az izmok között - haladó rendszert alkotnak. Mindkét vénás rendszer területét érintheti megbetegedés, amelynek következménye a teljesen panaszmentes állapottól az életveszélyes szövődményekig terjedhet. A vénák különböző megbetegedései ma Magyarországon népbetegségnek számítanak, a lakosság csaknem egynegyedét érintik valamilyen formában. A nők kétszer olyan gyakran betegszenek meg, mint a férfiak. Leggyakrabban 30-40 éves kor után kezdődik a betegség, és az életkorral nő a kialakulás valószínűsége.

A visszértágulat, vagy orvosi nevén varicoritas a felületes vénás rendszer idült megbetegedése, amely szinte kizárólag az alsó végtag vénáin fordul elő. Az érintett erek kóros mértékben kitágulnak, kanyargós lefutásuk jól látszik a lábszár vagy a comb bőre alatt. A visszeresség kialakulásában elsősorban a vénák falának veleszületett, örökletes gyengesége játszik szerepet. A vénák kitágulásához hozzájárulhatnak egyéb tényezők is, pl. fogamzásgátló tabletta tartós szedése, terhesség, elhízás, álló vagy ülő foglalkozás, székrekedés, nehéz súlyok emelése.

A visszérbetegség lényege az, hogy elromlik a vénákban a vér egyirányú – a szív felé tartó - áramlását szabályozó billentyűk működése, emiatt visszafelé, továbbá kóros módon a mély vénák felől a felületesek felé is áramlik a vér, ami ez utóbbi erek túlterhelését és bennük a vér pangását eredményezi. A hosszasan fennálló betegség következtében már az egész végtag vénás keringése károsodhat, továbbá a visszeresség fokozza a kitágult vénák területén a gyulladás és a vérrögképződés veszélyét.

A visszeresség súlyossága és a létrejövő panaszok nem mindig állnak arányban egymással. Gyakran semmilyen panasza nincs a betegnek, de fáradtság, "nehéz láb"-érzés, feszülés, melegség, duzzadás, éjszakai lábszárgörcsök, főként álló helyzetben jelentkező tompa vagy erősebb fájdalom is jelentkezhetnek. Az orvos a lábszár mozgatásával és különböző "vénás próbák" elvégzésével vizsgálja az erek állapotát. Speciális, ún. Color Doppler-ultrahang vizsgálat segíthet a keringési viszonyok pontos felmérésében.

Mivel elsősorban örökletes tényezők okozzák a visszértágulatot, a betegség kialakulását nem lehet teljes mértékben megelőzni, azonban a folyamat súlyosbodását hatékonyan meg lehet akadályozni. Ennek feltételei az egészséges testsúly elérése és megtartása, a rendszeres testmozgás (legjobb a gyaloglás és az úszás) és ún. "vénás torna" végzése (pl. lábujjhegyen járás, lábfejkörzés, lábujjak behajlítása-kinyújtása, lábemelgetés), pihenés közben a lábak felpolcolása, ülőmunka megszakítása időnként a láb megmozgatásával, kényelmes, puha talpú és nem túl magas sarkú cipő viselése, hűvös zuhany a bokától a comb felé haladva (meleg fürdő, szauna kerülendők).

Nem szabad elhanyagolni a visszerek kezelését, mert nem csupán esztétikai kérdésről van szó. A betegség súlyosbodása, illetve késői szövődmények kialakulása komolyan veszélyeztethetik a beteg egészségét. Legcélravezetőbb a különböző rendelkezésre álló kezelési módok egyénre szabott kombinációját alkalmazni. A visszérbetegség orvosi kezelésének alapja rugalmas pólya (fásli) vagy gyógyharisnya viselése. Ezeket érsebész szakorvos a láb állapotának vizsgálatát és méretvételét követően, receptre felírja a betegnek. A recept gyógyászati segédeszköz boltban váltható be. Fontos, hogy a fáslit vagy harisnyát reggel, még felkelés előtt az ágyban kell felvenni. A vénás keringést javító tornagyakorlatokat gyógytornász tudja szakszerűen betanítani. Léteznek a vénafalat erősítő gyógyszerek is, amelyek ugyan nem gyógyítják meg a betegséget, de enyhítik a tüneteket. Sok betegnél a sebészi megoldás vezet a legjobb eredményre, ami a kitágult érszakasz kiiktatásából és a keringésből való eltávolításából áll. Az operáció mindig jelentős javulást hoz a beteg állapotában, de később még így is előfordul a betegség kiújulása. További lehetőség injekcióval érelzáró anyag bejuttatása a kitágult vénákba (ún. szkleroterápia), ezt általában csak a nagyon vékony, felületes kis vénákon alkalmazzák.

Seprűvénák kozmetikai kezelése sclerotherapiával

A visszérbetegség tipikusan civilizációs betegség, amely szorosan összefügg életmódunkkal, ezenkívül az anyagcsere, a hormonális állapot, testsúly és a családi örökletes hajlam is befolyásolja. A vénás vér szív felé áramlásának továbbítását a visszerek (vénák) végzik. Számtalan ülő, illetve álló munkakör, a sport valamint a mozgáshiány akadályozza az izompumpa működést a visszerekben: ez pangást okoz, illetve a véna megtöretése révén akadályozza a vénás vér szív felé való áramlását, amely a vénák tágulását, majd a vénabillentyűk károsodását és későbbiekben súlyosabb, fájdalmas visszérbetegség (varicositas) kialakulását vonhatja maga után. Indikációját illetően a szkleroterápia elsősorban a varicositás kezdődő, illetve enyhébb formáinak kezelésére alkalmas elsősorban
A kezelést minél korábban célszerű elvégezni., a később kialakuló szövődmények (fájdalom, vénagyulladás, bőrelváltozások, lábszárfekélyek) megelőzése céljából. A tágult visszeret először egy kis, 25-30G-s tűvel megszúrjuk, majd a lábat magasra emeljük, a vénát ezzel kiürítjük, lehetőséget adunk a szklerotizáló anyagnak, hogy kifejthesse hatását és a szklerotizáló anyagot a tűn keresztül a vénába fecskendezzük. A beadott kémiai anyag az érben kis gyulladást okoz, ami a véna falait egymáshoz tapasztja. Végül a lábra szoros kötést (kompressziós kötés) vagy harisnyát helyezünk fel, amely a vénafalakat a gyógyulásig összetapasztva tartja. Más esetben (kisebb erek elzárásakor) az orvos fekvő betegen végzi a kezelést és nem alkalmaz kompressziós kötést. A kezelések több ülésben történnek: a kezelést addig kell ismételni, amíg minden kitágult visszeret el nem zártunk.

Visszér műtét

Kórházunkban a tágult visszereket Várady módszerével 2mm-s szúrt sebekből húzzuk ki lokális helyi érzéstelenítésben. Műtét után szinte nincs fájdalom. Varratot a kis szúrások nem igényelnek csak ha tágult ér feltágítja a bőrsebet.
Finom műszerek használatával a visszérműtét
kozmetikai eredménye kitűnő, munkába visszatérés is pár napon belül megtörténhet

Benőtt köröm

Többnyire a láb nagyujján előforduló elváltozás jellemzője a szélesebb köröm, valamilyen külső kiváltó ok (szűk cipő, helytelen körömvágási szokások, stb.) miatt egyik, vagy egyszerre mindkét oldalon nyomja a környező szöveteket, amire azok gyulladásos reakcióval válaszolnak. Ezt hívjuk "benőtt köröm" tünetegyüttesnek: fájdalom, pirosság, duzzadás, váladékozás, gyulladásos sarjszövet. A műtéti eljárás lényege, hogy vezetéses érzéstelenítés után a benőtt körömszélt, félkörmöt kivágjuk, eltávolítjuk. Az éppen megkeskenyített körömházból ezután már csak az általunk beállított szélességű köröm fog kinőni, ami nem fogja nyomni környezetét.